Búbánatvölgy

2016.06.25

Esztergom - Búbánatvölgy

Ezt a túrát a munkahelyem szervezte volna, de nem jelentkezett rá 20 fő emiatt törölték. Így én kihirdettem a Hiúzoknál és 2 merész vállalkozó szellem csatlakozott mellém és végig mentünk az Esztergomi vasútállomásig, de csak ketten.

A táv: 19,33 km szintemelkedés 710 méter + két izmos emelkedő = nehéz túra főleg ha még nem jártál arra, de én könnyű túrának hirdettem meg ami hiba volt.

A két vállalkozó közül egyik a Hiúzok talpon maradt vezetője Zoli volt míg a másik személlyel most találkoztam először.

Egy szép nem túl párás reggelen elindultam Kecskemétről busszal így pontban értem Újpest - Városkapuhoz. Ahonnan Esztergom Basaharc megállóig mentünk.
Ahogy megérkeztünk a párásság erősödött főleg a Duna közelsége miatt, de 11 órára nyoma sem lett.

Basaharcról elindulva mivel a Duna parton van így 110 méterről hirtelen 3 km megtételével felkapaszkodtunk 315 méterre ami már az elején megviselt minket, de engem a kilátás kárpótolt. Majd egy sokkal meredekebb szakaszon mint egy másfél km alatt már vissza is értünk a kezdeti magasságba. Az aszfalt út mellett haladva betértünk a célunkhoz a Búbánatvölgybe.

A völgy Esztergom része. Itt végig gyalogos út és autó út is vezet. Végig mentünk a 3 kisebb tó mellett és fel kerestük a Majális-forrást.
A forrás egy kis kitérővel volt elérhető, de jóízű hűs vize kellett már a palackomba és jól is esett.
Az út ezen a tisztáson vezetett át 2-szer is oda és vissza.

Majd az utat folytatva egy benőtt tóhoz mentem be egyedül ahol egészen szép tisztást és pihenőt találtam a Dédai-tó partján.
Majd én vissza mentem a többiekhez és folytattuk az utunkat tovább a völgyön. Úgy 2 km-t tehettünk meg amikor megérkeztünk a Szamár-hegy lábához.
A nap elejéhez képest még egy kissé meredekebb út várt ránk 160 méterről felkapaszkodtunk 380 méterre kicsivel több mint 2 km alatt.
Az egyik résztvevő már lélekben feladta nagyon gyorsan elakart már jutni a buszállomásra. A tetőn Esztergomot megcsodáltuk majd megkerestük a levezető utat és elindultunk hegynek le egy apró köves autóút jellegű úton immár Esztergom belterületén. Amikor már csak egyenesen kellett mennie elengedtük a buszhoz így őneki 17 km lett az út. Mi még 2,5 km mentünk a vonat állomásra, de előtte még megnéztem egy régi tűzoltó eszközt láda után kutatva én nem, de utánam 15 perccel megtalálták ezt. A vonatra alig várva indutunk is haza.

17,7 km helyett 19,33 km lett nem sokkal lett több, de az időjárás nem befolyásolt semmit sem így is közepesen nehéznek bizonyult eme könnyű túra.

A következő "Nagy-Gerecse ismét" lesz.

Spartacus - ösvény Hátizsákos Hiúzok

2016.06.11

Hátizsákos Hiúzokkal Tóth Zoltán vezetésével neki vágtunk a 13 km-nek Pilisszentlászlóról a Spartacus - ösvényen keresztül Visegrádra. Én átkeltem a Dunán Nagymarosról mentem haza vonattal.

A Spartacus ösvény egy 2015-ben a turistáknak átadott korábbi vadászösvény 8 km hosszan kitakarított és jelölt úton valamint további 10 km-en nem kitakarított szakaszon.

Mi a kitakarított egy személyes ösvényen haladtunk.

Az településről kiérve föld úton haladunk az erdőbe. Az út mellett több helyen tanyák vannak az utolsó tanyánál egy csapat kerámia törpe fogadott Hófehérkével, a törpök 5-en fogták közre a kissé megkopott Hófehérkét.
A törpék után egy fekete kutya mutatta az utat ugatva és körbe-körbe ugrálva minket, de mindig kellő távolságot tartva. Amikor elértük a nem saras szakaszt elhagyott bennünket és vissza ment az őr helyére.
Ezután egy dombra kapaszkodtunk fel melynek közepén avaros volt a peremén mely jó egy méterrel kimagasodott a közepétől pedig a fák gyökerei álltak ki az útból. A gyökereken meg-meg botolva haladtunk előre.
Majd az ösvényen elértünk egy elágazáshoz ahol a tulajdonképpeni Spartacus-ösvény indul. Itt egy tábla figyelmeztetett rá, hogy figyelmesen kell közlekedni mivel szűkül az út és meredekké is válik továbbá a tériszonyosok kihívásokkal nézhetnek szembe egy-két helyen.
A 10-12 fős csapatunk szépen haladt tova. A szedres után jött egy földes szakasz ahol már érződött a meredeksége az útnak,bár nem felfelé hanem jobbra és balra dőlt meg az út. A kanyargós utakon jobb kéz felől sziklássá vált a táj és egy több helyen az erdő eltűnt mellőlünk és csak a kilátás maradt lefelé vagy előre. Egy nagyobb kanyarnál egy mélyedés állta az utunkat, de ebbe gondos kezek lépcsőt faragtak így áttudtunk gördülékenyen kelni. Majd jött a kilátás a Dunára.
A kilátás után több már csak leereszkedtünk hosszasan a még mindig egyszemélyes úton és olykor sűrű erdő és több kis híd volt előttünk. Végül kiértünk az Apátkúti-völgybe és aszfalt úton lementünk Visegrádra.
Nagy élmény volt. Még sokszor szeretnék erre jönni. 17-ben, 18-ban is járok még erre.

Következő bejegyzés Búbánatvölgy lesz.

XXXI. Geocaching fesztivál Kőkapu

2016.05.20-22

Életem első geocaching fesztivál és versenyén való részvételem.
Mivel Kőkapu a Zemplén szívében van oda az út nagyon hosszú így egy nappal korábban indultam és két nappal később mentem. Mivel hétvégén nem sok minden van a környéken tömegközlekedés szempontjából. A verseny szombati napon volt így hétfőn jöttem haza.

Pénteken 20-án fél ötre értem a szállásra így csak egy rövid kis bemelegítő túrát tettem a közeli tanösvényen. Majd megkerestem a szervezőket és jót beszélgettünk és ettünk.

Szombaton indult a verseny.
Én a központtal szemben a Hotelben szálltam meg. A kezdeti szétszórtságom után egy másik kereső mellé szegődve indultam körútra 15 pontot begyűjtve és időre visszaérve.
Körbejártuk a terület északi részét hegyeken utak nélkül átmászva mindenen keresztül, de meg lettek a pontok. A beérkezés és eredmény hirdetéskor derült fény arra, hogy akivel mentem a szervezet vezetője volt. Nagyon meglepődtem. Végül 8-9-kek lettünk és 22 km-t mentünk.

Másnap Vasárnap mivel a versenyen északra mentünk én délnek vettem az

irányt és a zöld,kék jelzéseken mentem egy 28 km-es kört.
Először begyűjtöttem a kastély ládáját majd haladtam a zöld bicikli jelen tova. Ahol egy sziklaalakzatnál búvó ládát a hirtelen jött nagy közönség miatt kihagytam. Majd az emelkedést folytatva a kék sáv jeli kereszteződésnél megpihentem és még több biciklissel és néhány kékezővel találkoztam.Rá fordultam a kékre és felmentem egy kiszögellésre a Kerek-kőhöz. A kilátás elképesztő volt.
Vissza fordultam a kék sáv jelre és haladtam tovább egy pecsételőpontig amit ilyenkor még figyelmen kívül hagytam. Ezen az úton találkoztam két keresővel akikkel jól elbeszélgettünk az előző napról és a sólymokról. Ő volt az aki szólt a rejtőknek, hogy jelöljék nem mindig kereshetőnek a költési időszak miatt. Így én ezt nem is kerestem fel majd egy téli alkalommal meglátogatom valamikor. Az István-kúti erdészháznál mind 3-an keresésbe kezdtünk és könnyen meg is leltük.
Majd elköszöntem tőlük ők mentek délnek haza én pedig folytattam nyugatra az utam a Pengő-kőhöz. A megcsodálása után haladtam tovább a tűző napon és csak figyeltem a természet hangjait egészen egy erdészeti fakivágásig. Mivel erre felé csak egy-két fát vágnak ki egy-egy helyről így nem volt sok elektromos zaj. Rátértem a kék kereszt jelre onnan pedig ez előző napi útvonalon haladtam vissza a szállásra vacsorára.

 Az úton még korábban találkoztam két szervezővel akik éppen begyűjtötték a pontokat. Így haladtam tovább az úton gondoltam amiket érintettünk előzőnap most is megnéztem hátha itt hagytak egyet-kettőt és tényleg elhagytak egy pontot a tervezett ivóvíz után pótló kútnál amit én be is gyűjtöttem.

Hétfőn hazaindultam így Magyarország első kisvasútján 4-szer ültem egy hétvége alatt. Mivel a szálláshoz ki és el is ezt használtam valamint volt kisvasutazás a versenyen is.

Annyira megtetszett a hely, hogy minden évben elszeretnék ide jönni. Ez 2017-ben és 18-ban is sikerült.

A következő a Spartakus - ösvény Hátizsákos Hiúzokkal.

Nagy-Gerecse Hátizsákos Hiúzok 1.etap

2016.05.14

Nagy-Gerecse Hátizsákos Hiúzok 1.felvonás

Elindultam a legkorábbi vonattal fel Budapestnek, hogy 7-re a Délibe érjek. Így 3-an útnak is indultunk a Déli Pályaudvarról induló vonattal Tatának majd tovább Tardosra busszal.
A túra Tardosról indult és Mogyorósbányáig tartott.
Az első pillanattól kezdve esőre állt az idő,de csak párás és nedves volt minden az első combos emelkedőn viszont nem bírtam segítség nélkül felmászni így segítséget kértem és kaptam is felfelé. A felkapaszkodás után a párából eső lett így tovább áztunk felérvén egy jó fokhagymaszagú mezőre szinte belevesztünk a zöldbe annyira magas volt minden felé a szép medvehagyma. Az eső elállt, de nem találtuk meg azt a geodéziai tornyot ami támpontnak akartunk használni, hogy jó felé megyünk-e. Így botorkálva mentünk tovább az erdészeti úttá alakult úton egy homályba vesző rádióállomásig aminek szinte neki mentünk volna ha nem látjuk meg a kerítést.
Az úton tovább haladva egyre jobban dagasztottunk és csúszkáltunk már kezdtünk örülni amikor kiértünk Pusztamarótra. Ez egy egykor volt település ahol csak egy emlékhely, temető és egy pihenő van. Ennél a pihenőnél megettük amit hoztunk magunkkal és a legrövidebb utat választva elindultunk a láda gyűjtésem után Mogyorósbányára. Amikor kiértünk egy tóhoz éreztük, hogy mindjárt jön a nagyobb zuhé. Így is lett majdnem elértük a célt már csak 5 km  volt, de az eső gyorsabb volt és ránk csapott nagy erővel. A erdőben jó agyagos talaj kapott egy adag vizet is így kín szenvedés volt átkelni rajta. Én csak az út mellett növekedő kisebb nagyobb fák segítségével keltem át rajta nagyobb esés nélkül. Csak a kezeim lettek agyagosak. Amit az eső le is mosott,ahogy kiértünk az erdőből az eső is csökkent, de nem állt el míg ott voltunk.
Ezen az úton a túracipőm első alkalommal mondott csődöt így úgy döntöttem bakancsra váltok.
A következő utat az új bakancsomba mentem végig.

A sok csapadék miatt inkább nem készítettem sok képet így azokat nem is teszem közzé.

A táv 20,75 km és 790 m szintemelkedés.

A következő út a Kőkapui Geocaching fesztivál.

Mátra

2016.05.07

Tar - Mátraszentistván rövidített túra

Ismét egyedül vágtam neki az útnak.
Ez az az út amire a sok állomást terveztem egyre vadabb emelkedőkkel és hosszabb távokkal. Eredetileg 27 km lett volna, de Ágasvár kivette belőlem az összes erőt így Mátraszentistvánra érve befejeztem és az első buszra felszálltam ami jött.

Mindez úgy kezdődött, hogy Tarra megérkeztem egy közvetlen buszjárattal amivel még a későbbiekben is fogok menni erre arra. Leszálltam a buszról láttam, hogy fölém magasodik a Sztupa és inkább ellenkező irányba indultam el neki a Mátrának.
Olvastam róla, hogy régen errefelé gyűjtötte a nép ajkától a dalokat Kodály Zoltán. Így egy darabon a Kodály által bejárt utat jártam.
Az első ládám a Tar Lőrinc egykori udvarháza volt. Ez egy tisztáson van ahol egymagában áll egy oldalfal. Majd tovább haladtam a Hasznosi víztározó felé. Ide egy dzsindzsás út vezetett a templom mellett sok szederrel. Majd egy nagyobb mezőn keresztül haladtam ez a mező a Gombás-tetői repülőtér volt. Innentől kezdve erdőben haladtam tovább.
Folyamatos emelkedőkkel elérkeztem Ágasvárhoz. Itt a pihenőnél láttam több vendéget is akik a turistaházban pihentek és mentek fel a várhoz. Gondoltam úgy is arra kell mennem elindulok én is.

Nem számítottam ilyen meredek és sziklás emelkedőre mint ami jött. Csak azt láttam, hogy 10 méterenként megállok valamint előttem is vannak akiket nem láttam bejönni erre az útra előttem. Vagyis nagyon rég óta - legalább fél órával előttem - úton lehetnek felfelé. A 150 méteres szint emelkedés 600 méteren keresztül nekem jó félórámba került és teljesen ki voltam tőle, de én jó 3 órának éreztem az egész feljutást. A tetőre érve már 13 km mögöttem volt és megkerestem a ládát ami mellett volt egy nem tervezett vándor is ami mozgó láda volt. Mentem tovább kissé magasabbra a Newton szikla irányába közben szembe jöttek egy néhányan. A sziklánál egy csodálkoztam, hogy milyen szép a szikláról táj bár én nem léptem rá.
Majd emelkedve tovább végre településre értem és ahogy a buszmegállóhoz értem már jött is egy busz így várakozás nélkül mentem haza, de a terveimet nem végrehajtva. A kékes még mindig ott árválkodik úgy, hogy idén még egyszer fel kell oda mennem - mondtam magamnak. Ez Októberben meg is valósult.

A táv 17,4 km lett 890 szintemelkedéssel.

Következő Nagy-Gerecse túra 1.felvonás Hátizsákos Hiúzok

Felsőtárkány

2016.04.23

Munkahelyi túra kisvasutazással Felsőtárkányba

Ezen a túrán a Vörös-kői időszakos forrást néztük meg először kisvasúttal fel a végállomásra vissza pedig gyalog.

A forrás ha éppen nagy esők illetve olvadások voltak akár két méter magasra is kitör. Amikor mi arra jártunk éppen csak csordogált.
A forráshoz vezető út nagyon szép és rendezett semmi megerőltető nincs benne. Ez után felmentünk úgy 20-an a 44 főből a felső forráshoz ott már kellett mászkálni fákon és sziklákon is itt a forrás már egyáltalán nem látszott. A következő egyel feljebb lévő barlanghoz is ellátogattunk. Ide én is benéztem, majd még feljebb mentünk egy széles barlanghoz ahová én már nem mentem le. Ezután a kék jelen ereszkedtünk lefelé a végállomásig ahonnan a zöld jelet követve érünk vissza a buszunkhoz.

Az időjárás nagyon jó tavaszias volt.

18,83 km lett az út.
A következő Mátrai túra lesz.

Alsógalla - Szárliget

2016.04.09

Alsógalla - Szárliget

A felvezető túrák utolsó tagja. A Hátizsákos Hiúzok csoportban és a túratárson került meghirdetésre.
Erre az útra volt jelentkező, de nem jött el végül így ismét egyedül vágtam neki.
Immár nem kör túrának.

Vonattal érkeztem Tatabánya-Alsógalla megállójába és onnan haladtam Sík völgy felé.
Erre való felkészülésben vettem a környékről papír térképet hátha többet ír a területről mint a Geocaching. De érdekes módon amerre én mentem egyik térképen sem szerepelt valamiért mindig erre a területre kerül vagy a város kis térképe vagy valamilyen részletező kis téglalap. Esetleg éppen lemaradt a térkép alján. Megkérdeztem miért van ez. Azt mondták biztos nincs ott semmi érdekes.

A területről annyit régen itt tartotta a helyi szoci ünnepeket a környező összes település. Majd a korszak végéhez közeledve magánkézbe került és megszűnt a pihenő övezet. A tavat elkezdték feltölteni és házakat építettek köré így megszüntetve az eredeti élővilágot...

A környéket több láda összefűzésével tettem meg. Az első a Jászai Mari Színház volt. Amikor én erre jártam semmi és senki nem volt erre így könnyen és gyorsan felfedeztem a láda rejtekét.
A következő a Vitányvár volt ide hosszú út vezetett.
A várhoz vezető úton először leereszkedtem a Síkvölgybe innentől jött egy kis párás-ködös táj majd tovább haladtam sáros úton hidegben a Vitányvárhoz vezető meredek emelkedőig. Az emelkedő elvolt egy piros-fehér szalaggal választva, hogy omlás veszély arra menni baleset veszélyes így egy másik úton mentem fel ami egy szelídebb emelkedő volt.
A várat ahogyan eddig helyrehozták megcsodáltam és mentem is tovább.
Menet közben ismét visszatért a köd így kérdésessé vált látok-e valamit a következő ponton és így benéztem a I.Béla királyunkról elnevezett forráshoz is jó meredeken kellett lemenni. Majd jött a Körtvélyesi kápolna. Nagyon szép kis kápolna és lehet mellette megpihenni is. Majd az utam Csákányos pusztára vezetett itt a panorámát lehet megcsodálni a Körtvélyesi kilátóból. Hosszabban időztem ezen a helyen és az itt fellelhető kövekből megpróbáltam kirakni a Hátizsákos Hiúzok szöveget. Kisebb nagyobb sikerrel vettem az akadályt mert csak az ékezetek és egy-két betű nem látszódott a kilátó legmagasabb szintjéről.
A kilátóból a köd miatt nem sokat láttam. Tovább haladva a kék jelzést követve elértem a Szárligeti foci pályához ahol éppen meccs volt. Majd a kisvasút emlékéhez érvén logoltam és mentem a vasúthoz. Így ez alkalommal 5 ládát gyűjtöttem be ezzel átlépve a 100. találatot.

Ekkor megfogalmazódott bennem egy olyan, hogy el kell mennem egy versenyre és kipróbálni milyen lehet az. Megnéztem mikor és hol lesz a legközelebbi. Olyan időpontba volt ami jó nekem és még nem is voltam arra a hely neve Kőkapu. Az időpont pont a Kékes után jött így beneveztem rá.

Az út: 22,33 km

A következő bejegyzés Felsőtárkány.